Ásványok

Az ásványok és mikro tápanyagok - egyszerűen fogalmazva sók -, szükségesek a test fejlődéséhez, és létfontosságú szerepet játszanak bizonyos funkciók működésében. Ezek a sók mindig két fontos összetevőből állnak: egy sav radikálisból és egy fémből, melyek nevezhetők még anionoknak és kationoknak is.

Az ásványok és a mikro tápanyagok közötti különbség az, hogy az ásványokat makroelemeknek (0.01 % -nál többet tartalmaz a test), a mikro tápanyagokat pedig mikroelemeknek nevezzük (kevesebb mint 0.01 %-ban találhatók a testben).

Az alábbi táblázatokban szerepel a különböző, makro- és mikroelemekben található sav radikálisok és fémek előfordulási helye a testben, és az ott betöltött funkcióik.

Sav radikálisok a makro elemekben:

klór (CL)            asztali só - vízháztartás egyensúlya - a sósav egyik komponense- idegi  összeköttetések

kén (S)               aminosavak         - a bőr, köröm és haj építőeleme

foszfor (P)          nyershamu        - a fogak és csontok építőeleme - a kalciummal való aránya nagyon fontos!

Sav radikálisok a mikroelemekben: :

jód (I)                    só és kenyér        a pajzsmirigy működésében játszik szerepet;

fluorid (F)            a fogzománc építőeleme. Túl nagy mennyiségben mérgező;

kobalt (Co)           B12 vitamin képződésében játszik szerepet a bélflórában;      

szelén (Se)          hiánya a májsejtek elhalásához, és izomdystrophiához vezet;

Fémek a mikroelemekben:

réz (Cu)                                 a vörösvértestek építőeleme

mangán (Mn)                   elősegíti az uránium képződését az ammóniából, és CO2-ból.

cink (Zn)                             fontos az enzim számára, amely kiválasztja a CO2-ot a tüdőkből a vérbe

Más fémek: a molibdén (mo), a bór (B), a bróm (Br) és a króm (Cr), mely működése még nem egészen ismert. Az eledel nem tartalmazhat ólmot (Pb) és higanyt (Hg), mivel ezek mérgezőek.

Fémek a makro elemekben:

nátrium (Na)     asztali só             vízháztartás egyensúlya, idegi összeköttetések;

kálium (K)           asztali só             vízháztartás egyensúlya, idegi összeköttetések;

magnézium (Mg)            enzimek             

vas (Fe)               vér és vörös húsok – a vörösvértestek építőeleme;      

kalcium (Ca)                      a fogak és csontok építőeleme, idegi összeköttetések, kiegészítő szerep a véralvadásban;

TÁPANYAGOK

Az eledel számos tápanyagot tartalmaz, melyek 6 fő csoportba sorolhatók: proteinek, zsírok, szénhidrátok, ásványok, vitaminok és víz. Víz nélkül az élet lehetetlen, de az ásványvizeken kívül – melyek bizonyos ásványokat tartalmazhatnak – a víz nem tartalmaz tápanyagokat. EZ AZONBAN NEM SZÜKSÉGES.

Proteinek

A proteineket elképzelhetjük, mint gyöngyök láncolatát, mely láncban a gyöngyöket különböző aminosavak alkotják. Az aminosavak mennyisége és fajtája határozza meg a protein jellemzőit. Fontos megemlíteni, hogy minden aminosav tartalmaz nitrogént, a nyálkahártyák fő építőelemét. A proteinek számos funkciót töltenek be a testben, mivel a nyálkahártyák, a hormonok és az enzimek fontos építőanyagait képezik. Ezen kívül fontos szerepet játszanak a vízháztartással kapcsolatosan, a méreganyagok kiválasztásában és a fertőzésekkel szembeni állóképesség megtartásában. A proteinek származtathatók növényi (gabona, hüvelyesek, sörélesztő) és állati forrásokból (hús, hal, baromfi, tojás) egyaránt. A mítosz, miszerint a sok protein rossz a kutyáknak, már többször megcáfolódott abban a tekintetben, hogy a proteinek szükségesek a növekedéshez. Éppen ezzel ellenkezőleg a nagy mennyiségű protein hozzájárul a megfelelő egészség fenntartásához. A hiánya anaemiához, alacsony ellenálló képességhez, az izomtömeg veszteségéhez stb. vezet. A hiány nemcsak a nem megfelelő felszívódásból, hanem a magasabb mennyiség igényéből is eredhet. Ezt a stressz számos formája is okozhatja (mentális vagy fizikai nyomás). Azonban a proteintöbblet is vezethet allergiás reakciókhoz/intoleranciához. Ezt jelezhetik a piros pöttyök a bőrön, vagy az állandó viszketés.

Zsírok

A zsírok leges-legfontosabb szerepe az energiaellátás, továbbá a telítetlen zsírok (UFA) létrehozása. A zsírsavak fontos szerepet töltenek be az idegrendszerben, és emellett a bőr anyagcsere folyamataiban is. Az eledelben található zsírok könnyen emészthetők a kutyák számára, 95 - 98%-os felszívódási aránnyal. Mint az emberek, a kutyák is szívesen fogyasztják a zsírokat, ezért gyakran adagolják az eledelhez ízfokozóként. A zsírok emellett lehetővé teszik számos vitamin oldódását, és felszívódását is.

Szénhidrátok

A szénhidrátok eledeleinkben mindig zöldségekből származnak. A keményítő és a cukor jól ismert képviselői a szénhidrátoknak. Meg kell különböztetni azonban az emészthető (keményítő, cukor), és a nem emészthető (cellulóz, pektin) szénhidrátokat, mely utóbbiak zöldség-sejtfalból és rostokból állnak. Ezek a szénhidrátok biztosítják a megrágott étel útját a belekben (az emésztőszervrendszerben), a bélfal stimulálásával. Hátrányuk, hogy növelik a széklet mennyiségét annak köszönhetően, hogy jelentős mennyiségű folyadékot kötnek meg.

Ásványok

Habár a mennyiséget tekintve az ásványok szerepe kicsi, mégis nélkülözhetetlenek. Az ásványok két csoportba sorolhatók: makro- és mikro ásványok, egy szóval mikro tápanyagok csoportjába. A kalcium (Ca) és a foszfor (P) jól ismert makro ásványok. A csontváz fő építőelemei, és a fizikai állapottól függően pontos mennyiséget kell tartalmaznia belőlük az eledelnek. Ha a foszfor zöldség-alapú, gyakran nem tud feloldódni az eledelben, mivel ez a fajta foszfor oldhatatlan állapotú (fitát). Más fontos makro elemek a magnézium (Mg) (csontváz, enzimek), a nátrium (Na), a kálium (K) és a klór (Cl). Mikroelemek például a vas (Fe) (vér, oxigén szállítás), a réz (Cu) (pigment-termelés, vér), a cink (Zn) (enzimek, bőr), a mangán (Mn) (enzimek), a jód (I) (pajzsmirigy hormon) és a szelén (Se) (izomszövetek, antioxidáns).

Vitaminok

A vitaminok egyaránt származtathatók növényi és állati forrásokból. Általában két csoportba oszthatóak, a vízben és a zsírban oldódó vitaminok kategóriájába. A vitaminok csak kis mennyiségben szükségesek a kutyák számára, mivel maguktól is képesek előállítani ezeket. A legfontosabb vitaminok listája és szerepe itt található.

A vitaminok legfontosabb szerepe:

                                    funkció                                                 hiány                                             többlet

Vitamin A            szaporodás, bőr és szemek        szaporodási rendellenessé- gek, éjszakai vakság             abnormális csont-anyagcsere, K vitamin hiány

Vitamin D3         csont-anyagcsere           abnormális csont-anyagcsere    a máj hibás működése

Vitamin E            izomrostok védelme, antioxidáns           izom-dysthropia              -

Vitamin K            véralvadás          vérzés  -

Vitamin C            kollagén anyagcsere, szájnyálkahártya fertőzésekkel szembeni ellenállása        kötőszövet károsodása, májkárosodás   -

Vitamin B1 (Tiamin)        szénhidrát anyagcsere, idegrendszer    anorexia, keringési rendellenességek, hasmenés, a külső nemi szervek elgyengülése        -

Vitamin B2 (Riboflavine)              katalizátor, energiaellátás, protein anyagcsere késlekedett növekedés, keringési rendellenességek           -

PP (Niacine)       a bőr és a nyálkahártyák ellenállóképessége a fertőzésekkel szemben                hasmenés          -

Vitamin B3 (Pantoteenzuur)      a Koenzim A alkotóeleme, Citromsav-ciklus       alopécia               -

Vitamin B6 (Piridoxin)   protein anyagcsere katalizátora               bőr- és hematológiai problémák              -

Biotin    zsírsavszitézis katalizátora           szőr és bőr problémák  -

Folic Acid             AZ szitézis katalizátora  hematológiai problémák             -

Vitamin B12 (Kobalamin)             cisztin/methiorin anyagcsere katalizátora           anémia és növekedési rendellenességek                -

 

ZSÍROK

A zsírok glicerinből és 3 zsírsavból állnak. Az epe (melyet a máj termel), először a zsírokat kis cseppecskékre bontja, majd ezek alkotóelemeit a lipáz (egy enzim) választja szét glicerinre és a zsírsavakra, ezzel oldhatóvá és felhasználhatóvá téve őket a sejtek energiaellátására.

Zsírsavak:

Telített zsírsavak:
- vajsav (pl. vaj)
- palmitinsav (pl. pipereszappan)
- sztearinsav (pl. gyertya)

Egyszeresen telítetlen zsírsavak:
- olajsav (pl. lózsír)

Többszörösen telítetlen zsírsavak, vagy esszenciális zsírsavak:
- liolénsav
- linolénsav (a kutyák önmaguktól is képesek előállítani)
- arachidonic sav (a kutyák képesek előállítani – epesav sók)    

Szterolok: Ezek szintén zsírok, de más kémiai struktúrával:
- koleszterin
- ergoszterol (D2 provitamin)
- adrenokortikotróp hormonok
- nemi hormonok

A zsír szerepe:
1) íz és struktúra
2) Az A, D, E és K vitaminok zsírban oldódnak
3) a szervezet zsírban raktározza energiatartalékait
E testzsír további funkciói:
a) a bőr alatti szövetek védelme, szigetelése és formázása
b) a létfontosságú szervek, mint a szív, vesék és szemek védelme
c) támogatja pl. a talppárnákat
4) a zsírok és proteinek a sejtek építőanyagait biztosítják
5) az esszenciális zsírsavak felelősek az egészséges bőrért és szőrért
6) arachidonsav a bőrben aktív, de a táplálékban alig található belőle. A kutyák képesek az előállítására liolénsavból és B6 vitaminból.

Avasság:

A zsírok, főleg a telítetlen zsírsavak oxidáció hatására avassá válhatnak. Az avas zsíroknak nincs tápanyagtartalma. Ez megelőzhető az eledel hűvös, száraz és sötét helyen tartásával, és antioxidánsok felhasználásával, melyek a következők lehetnek:

- Etoxikin (mezőgazdaságban használt anyag)
- Butyl-hydroxy-anisole (BHA)
- Butyne-hydroxy-toluene (BHT)
- C-vitamin (természetes anyag)
- Citromsav (természetes anyag)

NORMA: azok az eledelek, amelyekben a kilokalóriák 25%-át zsírok teszik ki, és ezek közül 5% esszenciális zsírsav, több mint megfelelőek.

  VITAMINOK ÉS VÍZ

A vitaminok olyan hatóanyagok, amelyek a test számos funkciójának működésében szükségesek.

Az A Vitamin vagy Retinol zsírban odódó vitamin, mely megtalálható a halolajban, a tojássárgájában, növényekben, sajtban, vajban, tejben és tejszínben. Az A Vitamin hiánya növekedési rendellenességet, betegségekre való fogékonyságot, idegrendszeri és szaporítószervrendszeri zavarokat, csonttömegnövekedést, éjszakai vakságot, és szaruhártya megvastagodást okoz. Szükséges mennyiség: 100 I.E. naponta, testsúlykilogrammonként. 1 I.E. A Vitamin megfelel 0.3 µg-nak (mikrogramm).

A B1 Vitamin vagy Tiamin vízben oldódó vitamin, mely megtalálható a húsban, babokban, zöld zöldségekben, tejben és tojásban. A B1 vitamin hiánya idegrendszeri-, bőr- és sejtképződési zavarokat okoz. Antivitaminja a tiamináz, mely nyers édesvizi halakban, és a heringben találkató. A főzés megsemmisíti a tiaminázt.

A B4 Vitamin vagy Kolin vízben oldódó vitamin. Lipotrópként, azaz zsírégető anyagként funkcionál, megelőzve a májban felhalmozódó zsírlerakódásokat, és stimulálja a parasymphaticust (a központi idegrendszer egy része).

A B5 Vitamin vagy Nikotinsav vízben oldódó vitamin. A B5 Vitamin hiánya a „fekete nyelv betegség” kialakulásában játszik szerepet, mely a száj- és a nyelv nyálkahártyájának megbetegedése.

A B6 Vitamin vagy Piridoxin vízben oldódó vitamin, és megtalálható a májban, vesében, tejben, tojásban, élesztőben és rizsben. A liolén sav arachidonic savvá való alakulásáért felelős (lásd a zsíroknál). Sok más között, a B6 Vitamin hiánya bőrrendellenességeket okoz.

A B12 Vitamin vagy Kobalamin vízben oldódó vitamin, és megtalálható a húsban és néhány növényben. Építőanyagot biztosít az RNA és DNA (a sejtmag proteinjei) számára, és segíti a vörösvértestek képződését.

A C Vitamin  vagy Aszkorbinsav vízben oldódó vitamin, és friss zöldségekben és gyümölcsökben található. A kutyák képesek a C Vitamin előállítására. Az extra C Vitamin adása így esetükben értelmetlen. Viszont az előállítási képesség elvesztése C Vitamin hiányhoz vezethet, amely skorbutot okoz (a nyálkahártyák bevérzése a szájban és az ínyen). A C Vitamin emellett elősegíti a kutyák csontfejlődését, és azon állatok esetében, melyek HD-ban, vagy merev lábaktól szenvednek, extra C-vitamin adása ajánlott.

A D Vitamin vagy Kalciferol zsírban oldódó vitamin, és megtalálható a tőkehalolajban, tojásban és növényi olajokban. A növények ergoszterolt tartalmaznak, mely pro-D Vitamin, és amely az emberi szervezetben napsütés hatására D Vitaminná alakul. Ez a folyamat nem, vagy csak kevéssé jellemző a kutyákra. A D Vitamin hiánya angolkórt, vagy más névan Rachitist okoz. A D Vitamin többlet hatásaként pedig a kalcium kimosódását eredményezi a csontokból, fájdalmas, durva csontfelületet hagyva maga után. A kalciumtöbblet ezáltal beépül a szívbe, tüdőkbe és a vesékbe, ezzel veszélyeztetve azok működését. Napi ajánlott mennyiség: minimum 7 I.E. testsúlykilogrammonként, a kölyköknél 3-szor ennyi. 1 I.E. – 0.025 µg (mikrogramm).

Az E Vitamin vagy Alfa-tokoferol zsírban oldódó vitamin, és az egészséges kutyák májában mindig raktározódik belőle. Hiánya izom-dystrophiát okoz, bár ennek gyanúja csak néhány esetben, versenyző angol agaraknál merült fel.

A H Vitamin vagy Biotin vízben oldódó vitamin, és számos különböző táplálékban megtalálható (főleg az élesztőben), emellett koenzim is. A H Vitamin hiánya növekedési zavarokat, bőrproblémákat, idegrendszeri zavarokat és a test vízháztartásának felborulását okozza. A tojásfehérje avidint tartalmaz, mely a biotint megsemmisíti. A tojás megfőzésével az avidin megsemmisül.

A K Vitamin zsírban oldódó vitamin, és megtalálható a spenótban, halakban és répában. A K Vitamin elősegíti a protombin (alvadásért felelős fehérje) képződését a májban, és a belekben található coli-baktériumok termelik. A K Vitamin hiánya vérzékenységet okoz. A patkányméreg megsemmisíti a K Vitamint...!!! 

VÍZ

Mivel a kutyák teste főleg vizet tartalmaz, ezért elengedhetetlen, hogy megfelelő mennyiségű vizet biztosítsunk számukra. A kutyáknak testsúly kilogrammonként 20-60 ml naponta.

Következtetés: ha a kutyáját olyan komplett eledellel táplálja, mely minden szükséges vitamint tartalmaz, nem tanácsos extra vitamint is adni neki...!

  PROTEINEK

A proteinek aminosavakat tartalmaznak, amelyek szénből, hidrogénből, oxigénből és nitrogénből állnak. Némelyik ként is tartalmaz. 20 féle aminosav van, a legtöbbjüket pedig a kutyák képtelenek önmaguktől előállítani, ezért a táplálékon keresztül kell ezeket elérhetővé tenni számukra. Alul látható az esszenciális aminosavak listája, melyeket a kutyaeledeleknek tartalmaznia kell:

Esszenciális proteinek:

- lizin - treonin
- triptofán - valin
- metionin (kénes) - cisztin(kénes)

Fehérjebontó enzimek:

A fehérjebontó enzimek szükségesek a protein lebontásához.
- a pepszin, mely a gyomorban termelődik
- a tripszin és a kimotripszin, a patkóbél enzimei
- az erepszin pedig a vékonybélben található

Nem emészthető: Keratin (bőr, szőr és körmök)

Nehezen emészthető: Kallogén (csont, porc, kötőszövet)

Az aminosavak gyorsan áthaladnak a bélfalon. A megmaradó részüket a rothasztó baktériumok bontják le; a lizint kadaverinné, a tiptofánt pedig indollá. Mindkettő hidrogén-szulfidot termel, mely adja a széklet szagát.

A teljes proteinek nem tudnak áthaladni a bélfalon, kivéve a kölyökkutyákat az első 24 és 48 órájukban. Ekkor a globulinok (antitest proteinek) fel tudnak oldódni a vastagbélből.

Disszeminált proteinek:

Ezek olyan proteinek, melyek hasonlítanak a zsírokra és a cukrokra. Ezeket tárolja el a szervezet zsír formájában.

A proteinek funkciói:

1) építőelemei azon termelt proteineknek, melyeket a test természetesen képes előállítani.
2) ha a testnek nincs szüksége építőanyagokra, akkor a máj szétkapcsolja a nitrogént, ammóniát termelve ezzel. Az ammónia egy toxin, mely nem-toxikus uráttá alakul amely a veséken keresztül távozik a szervezetből.

Biológiai érték:

A biológiai érték az esszenciális proteinek jelenlétének jelzése. Ez minimum 60 kell hogy legyen.

Ha a táplálékok különböző fajtáit vizsgáljuk, a következő biológiai értékekkel rendelkeznek (BV):

Tyúktojás = BV 96
Marha = BV 76
Sertés = BV 79
Hal = BV kb. 80
Főtt szójabab = BV 75
Burgonya = BV 71
Borsó = BV 48
Bab = BV 38

Kiegészítéssel proteint adhatunk hozzájuk, hogy növeljük a biológiai értéket.

NORMA: a szükséges kilokalóriák 25 és 30%-a proteinből kell hogy származzon.

Számos esetben, főleg amikor a proteinforrás minősége magas, akkor az adagok kicsik kell legyenek. A legtöbb jó minőségű állati proteinforrás magas koncentrációjú proteint tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy ezekből kevesebb kell, máskülönben a végtermék proteintartalma túl magas lesz.

 

SZÉNHIDRÁTOK

A szénhidrátokat általában CUKROKként emlegetik. Egy szénhidrát kémiai felépítése (molekulái) 6 szénatomból áll. A cukor pedig számos molekulát tartalmaz, például:

egyszerű cukrok: glükóz, fruktóz és galaktóz;

összetett cukrok: szukróz vagy szacharóz (nád- és répacukor) és laktóz (tejcukor);

poliszacharidok: keményítő, glikogén és cellulóz;

A cukrok csak a vérben oldódnak (ezáltal energiává alakulnak a sejtek számára), ha már teljesen szétváltak különböző molekulákra. Minél több molekulává alakulnak, annál nehezebben oldódnak, és nehezebben is emészthetők.

Puffasztás

A keményítő az emésztőszervrendszerben először nagyméretű cukrokra bomlik, majd összetett cukorrá alakul és végül glükózzá, mely alkalmas a vérben való oldódásra. A bakteriális flóra (mint a szarvasmarhák esetében) hiányában a kutyák a cellulózt nem képesek lebontani. A kutyák a cellulózt csak főzés, őrlés vagy darálás után tudják megemészteni. A cellulóz még lebontható a puffasztás folyamata által is (=nyomásváltozás). A puffasztott falatkákat ezáltal a kutyák könnyen meg tudják emészteni.

Laktóz

A laktózt a laktáz enzim bontja galaktózzá és glükózzá. Idősebb korukra a kutyák laktáz termelése csökkenhet, ezért a laktózt nem tudják lebontani, mely számukra hashajtó hatású lesz. Ez megelőzhető azzal, ha a kutyájának tejet (vagy tejtermékeket) ad, kölyökkorától kezdve folyamatosan, ezáltal teste képes marad a laktáz termelésére. Macskák esetében nem tanácsos tehéntejet adni, mivel az laktózt tartalmaz. A macskák pedig képtelenek lebontani a laktózt, mely aztán hasmenést okozhat.

Inzulin

A sejtek a cukrot az inzulin hormon hatására tudják energiává alakítani. A cukor egy része ideiglenesen tárolódik, a másik része pedig testzsír építésre használódik. Ha egy kutya/macska nem, vagy nem elegendő inzulint termel, akkor diabéteszről beszélünk.

Rost

A kutya- és macskaeledel gyártók az eledelek által tartalmazandó rostok mennyiségét 100 grammra adják meg. Ez a rost Cellulózból és Keratinból áll. Fő tulajdonsága, hogy emészthetetlen, de ettől függetlenül szükséges a jó perisztaltikus reflexhez (összehúzódás). A cellulóz továbbá megtartja a vizet. A rosthiány székrekedést, a többlet hasmenést és kiszáradást okoz.

Energiaszükségletek

A testben zajló összes folyamat energiát igényel. Ezt az energiát arra használja, hogy például fenntartsa a testhőmérsékletet, vagy szöveteket hozzon létre és biztosítsa azok működését. Az igényelt energiát a táplálékon keresztül kell biztosítani. Elvileg, a kutyák addig esznek, amíg energiaigényüket kielégítik. Bár, például az unalomnak, vagy az eledel jó ízének köszönhetően, sok kutya több táplálékot fogyaszt, mint amennyi az energiaigényüket fedezné, ily módon zsírt halmoznak fel. Ezért tanácsos, hogy figyelemmel kísérjük a kutyánk átlagos tápláltsági szintjét. A kutyák legtöbb esetben a bordáik körül raktározzák el a felesleget zsír formájában. Rövid szőrű kutyák esetében könnyen láthatjuk az utolsó két borda körüli rész, hosszú szőrú fajták esetében pedig könnyen kitapinthatjuk azt. Kezdje az etetést a csomagoláson előírt mennyiséggel, és hetente egyszer ellenőrizze kutyáját, és az etetést igazítsa az állapotához. Adjon kicsit többet, ha a bordák túl könnyen kitapinthatók, és egy kicsit kevesebbet, ha a bordák nehezen érezhetők. Szenteljen különös figyelmet a nagy fajtaméretű kölyökkutyáknak, mivel ezek a fajták gyors növekedésükről ismertek.

Fogszuvasodás

Az emberektől eltérően, a kutyák nyála nem tartalmaz olyan enzimeket, amelyek elkezdik bontani a cukrokat. Ezért a kutyák fogazata nem szuvasodik. Habár az olyan kekszek, melyek nem igazán kutyáknak valók, lényeges lepedéket képeznek a fogaikon!!!

NORMA: az az eledel, amely a kilokalóriák felét szénhidrát formájában tartalmazza, több mint elegendő.

Csak-Hús-Szindróma

Ha egy kutya vagy macska kizárólag húst eszik, kialakul nála a Csak-hús-szindróma, ami túlzott proteinbevitelt, és más tápanyagok hiányát jelenti. A tünetek törékeny csontok, rossz fogak, jódhiány, elégtelen kalcium-foszfor arány és gyenge ellenálló képesség a betegségekkel szemben. A Csak-hús-szindróma még protein-kalória egyoldalúság néven ismert.